Istenhez
Óvd és vigyázd, Uram, gyermekeimet,
könnyítsd meg vállaikon az élet-terheket,
s ha netán csüggednének, nyújtsd ki kezedet,
töröld le arcukról a ráfolyt könnyeket.
Mert egy napon én már nem tehetem meg,
hogy szíveikbe reményt, és hitet leheljek,
hiszen ha lejár időm, búcsút kell majd venni,
s akkor nem tudom útjukat többé egyengetni.
Senki nincs, ki nálad jobban megértené azt,
mily fájó, ha szív a szívtől végleg elszakad,
s ha már halvány remény sem adattatik arra,
hogy bánatunk az idő egyszer begyógyítsa.
Én már megéltem általad sok-sok napot, évet,
amit onnan fentről részemre kimértek,
így hát békével indulok el, nem vitatkozom,
csak egy kérésem van, hogy vigyázd családom.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése