MIT TEGYEK?
Vízhiány és áramellátási akadályok idején
Egy mindeddig nem környezettudatosan működő háztartásban 20–30% vezetékes víz és 10–25% villamos energia simán megtakarítható komoly életminőség-romlás nélkül. Kertes, (pláne medencés) háznál a lehetőség ennél is nagyobb, különösen a párolgás, a túlöntözés és az indokolatlan szivattyúüzem megszüntetésével.
Kérjük olvasd el az alábbi javaslatokat, és gondold át, mi az, ami számodra alkalmazható, és ne háborogj azon, hogy mások, például a medencetulajdonosok, másféle takarékos megoldásokra kapnak tanácsokat. Amit ők megtakarítanak, az mindannyiunk haszna. És nyilván, amit ők elhasználnak, a mai vízár kalkulációból fakadóan, mindannyiunk terhe. Most, 2026 nyarán, viszont ez van. Hogy miként lesz később, az a politikán múlik. A szöveg hosszú, elolvasni legalább 10-15 perc, és ha mellé még át is gondolod, hogy mi az, amit te tudsz belőle megvalósítani, akkor több is lehet. Tedd félre és oszd meg ismerőseiddel, hogy a takarákosság elvei, módszerei minél több emberhez eljussanak.
A VÍZ
Legfontosabb alapelv: ivóvízzel csak azt végezd, amihez valóban ivóvízminőség szükséges; elektromos áramot pedig ne használj olyan veszteségek fenntartására, amelyeket egyszerűen meg lehet szüntetni. A megtakarítás nagyobb része nem önsanyargatásból, hanem a pazarló rendszerek kijavításából származik.
Vezetékes víz a háztartásban
A legnagyobb megtakarítást hozó lépések
• A csöpögő csapot és szivárgó vécét azonnal javítsuk meg. Egy alig észrevehető vécészivárgás naponta akár több száz liter vizet is elvihet.
• Tegyünk perlátort a csapokra és víztakarékos zuhanyfejet a fürdőbe. A komfort jelentős romlása nélkül 30–50%-kal csökkenthető az átfolyás.
• Fürdés helyett rövid zuhanyozás: egy tele kád 120–180 liter, egy ötperces takarékos zuhany 35–50 liter.
• Fogmosás, borotválkozás, szappanozás közben ne folyjon a víz.
• Mosógépet és mosogatógépet lehetőleg csak megtöltve indítsunk el. A korszerű mosogatógép általában lényegesen kevesebb vizet fogyaszt, mint a folyó víz alatti kézi mosogatás.
• Zöldséget, gyümölcsöt ne folyó vízben, hanem tálban mossunk; az öblítővíz mehet a növényekre.
• A hideg víz megérkezéséig kifolyó vizet fogjuk fel kannába. Használható locsolásra, takarításra vagy vécéöblítésre.
• A vécétartály legyen kétfokozatú, illetve állítható öblítésű. Egy régi tartály öblítésenként 9–12, egy takarékos rendszer 3–6 litert használ.
• Hetente egyszer, azonos időpontban olvassuk le a vízórát. Ha éjszaka minden fogyasztás leállítása mellett is mozog, valahol szivárgás van.
Amit kisebb átalakítással el lehet érni
A tetőről érkező esővizet hordóban vagy zárt tartályban lehet felfogni. Egy 100 négyzetméteres tetőre hulló 10 milliméter eső elméletileg 1000 liter vizet jelent. Ezt locsolásra, udvarmosásra lehet használni. A tartály legyen fedett, gyermekbiztos és szúnyoghálóval védett. Ez elsősorban családiházasok számára szolgáló ötlet, de bízunk benne, hogy a városi háztetőkről lejövő csapadék is nemsokára már a környező utcákba ültetendő fák túlélését fogja szolgálni.
Új építésnél vagy nagyobb felújításnál érdemes külön szürkevízrendszert kialakítani: a zuhany és a kézmosók megfelelően kezelt vizével vécét lehet öblíteni. A mosó- és mosogatógép vizét azonban a vegyszerek, sók és zsírok miatt nem szabad automatikusan a kertre vezetni.
Utcai fák és növények öntözése
Itt nem egyszerűen kevesebb víz használata a cél, hanem az, hogy ugyanaz a víz valóban eljusson a gyökerekhez.
• Ritkábban, de nagyobb adaggal öntözzünk. A napi felszíni permetezés sekély gyökérzetet nevel és jelentős része elpárolog.
• Hajnalban vagy késő este locsoljunk; déli napsütésben a veszteség nagyon nagy.
• Fiatal utcafának általában heti egy-két alkalommal 50–100 liter víz hasznosabb, mint naponta néhány liter. Hőségben és homokos talajon ennél több is szükséges lehet.
• A vizet lassan, a gyökérzónába juttassuk: lyuggatott öntözőzsákból, csepegtetőcsőből vagy kis vízhozamú tömlőből.
• A fa törzse körüli földet ne kupacoljuk fel. Alakítsunk ki széles, sekély tányért, amely megtartja a vizet.
• A talajt 5–8 centiméter vastag faaprítékkal, lombbal vagy más szerves anyaggal takarjuk. A mulcs ne érjen közvetlenül a törzshöz.
• Ne nyírt gyepet telepítsünk mindenhová. Az évelők, talajtakarók, cserjék és árnyéktűrő fajok kevesebb öntözéssel életképesebbek.
• Ha közterületi fát locsolunk, érdemes a közelben lakókkal beosztást készíteni: a rendszertelen túllocsolás és az elfelejtett fa egyaránt elkerülhető.
• A tiszta, vegyszermentes háztartási maradékvizet – például a gyümölcsmosó vizét – ki lehet vinni a fához. Mosószeres vagy sós vizet ne.
A legeredményesebb közterületi megoldás az volna, ha a járdák és tetők csapadékvize nem azonnal a csatornába jutna, hanem süllyesztett zöldfelületekbe, esőkertekbe és a fák gyökérterébe. Ez már önkormányzati beavatkozás, de egy társasház vagy üzlet előtti kisebb területen is kezdeményezhető.
Milyen mosó vagy mosogatószert használjunk? Különösen akkor, ha a szürkevizet a kert, a park, a fasori fák öntözéséhez szeretnénk felhasználni.
Teljesen „vízszennyezés-mentes” mosószer nincs. A cél olyan szer választása, amely gyorsan lebomlik, kis mennyiségben hatásos, nem tartalmaz tartósan mérgező anyagokat, és – ha a mosóvizet locsolásra is használnánk – nem sózza el a talajt. A legjobb gyakorlati kompromisszum tehát: EU ökocímkés, illatmentes, koncentrált folyékony mosószer a mindennapi mosáshoz; kifejezetten alacsony nátrium- és bórmentes, szürkevíz-kompatibilis szer akkor, ha a vizet a saját kertben is fel akarjuk használni. A flakonon szereplő „bio”, „öko” vagy „biológiailag lebomló” felirat önmagában ehhez nem elegendő.
Két külön helyzetet kell megkülönböztetni.
Ha a mosóvíz a csatornába kerül
A legjobb, könnyen alkalmazható választás:
• EU Ecolabel virágos emblémával tanúsított mosószer;
• folyékony vagy erősen koncentrált készítmény;
• illat- és színezékmentes változat;
• foszfátmentes összetétel;
• klóros fehérítőtől és fertőtlenítő adaléktól mentes termék;
• pontosan, lehetőleg a javasoltnál nem nagyobb adagolás.
Az EU ökocímke többek között korlátozza a vízi élőlényekre gyakorolt mérgező hatást, a foszfortartalmat és a nehezen lebomló összetevőket. Ez jó választás a szennyvíztisztítóba kerülő víznél, de nem jelenti automatikusan, hogy a mosóvíz közvetlenül növényekre önthető. Az Európai Bizottság mosószerekre vonatkozó ökocímke-kritériumai
Ha a mosóvizet a kertben is felhasználnánk
Itt szigorúbb követelmények szükségesek. Olyan, kifejezetten szürkevíz-kompatibilis, növényi eredetű folyékony mosószert kell keresni, amely:
• nagyon kevés nátriumot tartalmaz;
• nem tartalmaz bóraxot, bórt vagy borátokat;
• nem tartalmaz klóros fehérítőt;
• nincs benne fertőtlenítő, optikai fehérítő és tartós színezék;
• lehetőleg illatmentes;
• nem tartalmaz vízlágyító sókat;
• semleges vagy közel semleges kémhatású;
• kis adagban is hatásos.
A talaj szempontjából a káliumalapú szappanok általában kedvezőbbek a nátriumalapúaknál. A nátrium idővel rontja a talajszerkezetet: különösen agyagos talajon tömörödést, rossz vízbefogadást és növénykárosodást okozhat. A bór kis mennyiségben növényi tápanyag, de nagyon szűk a hasznos és a mérgező koncentráció közötti tartomány. Az amerikai környezetvédelmi hatóság összefoglalója is a mosószerekből és vízlágyításból származó nátriumot nevezi a szürkevíz öntözési használatának egyik fő problémájává. EPA-vizsgálat
Amit jobb kerülni (jószerivel mindent, amit normálisan használunk )
• Mosóporok: rendszerint több nátriumsót és töltőanyagot tartalmaznak, mint a folyékony szerek.
• Mosószóda: természetesnek hangzik, de nátrium-karbonát; rendszeres kijuttatása elsózhatja és lúgosíthatja a talajt.
• Bórax: növények közelében kifejezetten kerülendő.
• Házi főzésű mosószappan–mosószóda keverék: nem feltétlenül környezetbarát; gyakran éppen a magas nátriumtartalma miatt rossz öntözővíz.
• Hagyományos öblítő: illatanyagokat, kationos felületaktív anyagokat és tartós adalékokat hagyhat a vízben.
• Klóros fehérítő, fertőtlenítő mosóadalék: az ilyen mosás vizét ne használjuk fel a kertben.
• Mosódió: kevésbé terheli a vizet, de mosóhatása erősen változó, különösen alacsony hőmérsékleten és kemény vízben; erősen szennyezett ruhához nem mindig elegendő.
Hogyan használható a szürkevíz?
Még megfelelő mosószer mellett sem tekinthető tiszta esővíznek.
• Ne permetezzük: a talajra, lehetőleg mulcs alá vezessük.
• Ne használjuk salátára, fűszernövényre, gyökérzöldségre vagy közvetlenül fogyasztott növényi részekre.
• Inkább díszfákhoz, sövényhez és nem érzékeny cserjékhez használjuk.
• Ne öntsük közvetlenül a törzsre; a gyökérzónában osszuk el.
• Ne tároljuk hosszasan, mert gyorsan elszaporodhatnak benne a mikroorganizmusok.
• Időnként tiszta esővízzel vagy csapvízzel is alaposan öntözzük át a talajt, hogy a felhalmozódó sók kimosódjanak.
• Pelenka, erősen fekáliás, olajos, vegyszeres vagy fertőző beteg ruhájának mosóvizét ne használjuk fel.
• Közterületi fákhoz kezeletlen mosógépi szürkevizet nem javasolnék: higiéniai, talajvédelmi és közterület-kezelési problémát is okozhat.
Kertvárosi kertek
• A gyepet ne nyírjuk 6–8 centiméternél rövidebbre. A magasabb fű árnyékolja a talajt, mélyebbre gyökerezik és kevesebb vizet igényel.
• Nyáron ne akarjunk mindenáron angol pázsitot fenntartani. A megsárguló gyep gyakran csak nyugalmi állapotba kerül, ősszel újra kizöldül.
• Állítsuk le az automata öntözést eső előtt és után. Esőérzékelővel vagy talajnedvesség-mérővel elkerülhető a fölösleges locsolás.
• A szórófejeket úgy állítsuk be, hogy ne a járdát és az úttestet öntözzék.
• A csepegtető öntözés jobb, mint a teljes felület permetezése.
• Ültessünk a helyi talajhoz és klímához illő, szárazságtűrő fajokat. Az új növények az első években még öntözést igényelnek, de később sokkal önállóbbak.
• Javítsuk a talaj vízmegtartását komposzttal, mulccsal és folyamatos növényborítással. A tömörödött, csupasz talajról a zápor gyorsan lefolyik.
Egyszerű, közös háztartási program
Egy átlagos otthonban elsőként ezt a tíz lépést érdemes megtenni:
1. Szivárgásvizsgálat a vízóránál.
2. Perlátorok és takarékos zuhanyfej felszerelése.
3. Rövidebb zuhanyzás.
4. Esővízgyűjtő elhelyezése.
5. Mulcsozás és ritkább, mély öntözés.
6. Medencetakaró használata.
7. Külső árnyékolás és éjszakai szellőztetés.
8. A bojler, klíma és medenceszivattyú beállításának ellenőrzése.
9. Fogyasztásmérő használata a nagyobb készülékeknél.
10. A havi víz- és áramfogyasztás feljegyzése és összevetése az előző év azonos hónapjával.
AZ ÁRAM
Egy átlagos háztartásban pusztán a szokások és a beállítások megváltoztatásával 10–20%, klímát, villanybojlert vagy medencét használó pazarlóbb háznál akár 20–35% áram is megtakarítható. A legerősebb eredményt általában nem egyetlen új készülék, hanem az árnyékolás, a rövidebb melegvíz-használat, a gépi szárítás visszafogása és a szivattyúk működési idejének rendezése együtt adja. Az áramfogyasztást nem elsősorban a lámpák kapcsolgatásával lehet látványosan csökkenteni. A valódi sorrend általában ez:
1. elektromos fűtés és hűtés;
2. meleg víz;
3. medence, szivattyúk, kerti gépek;
4. hűtő, fagyasztó, szárítógép;
5. főzés, mosás, mosogatás;
6. világítás és készenléti fogyasztás.
Vagyis először azt érdemes megváltoztatni, hogyan temperáljuk a házat, hogyan állítjuk elő a meleg vizet, és milyen gépeket működtetünk hosszú órákon át.
Elektromos áram a lakásban
A nagy fogyasztókat érdemes először kezelni: hűtés-fűtés, villanybojler, sütő, szárítógép, régi hűtő és medenceszivattyú. A telefontöltő kihúzása ehhez képest jelképes megtakarítás.
• Nyáron előbb árnyékoljunk kívülről, éjszaka szellőztessünk, nappal tartsuk zárva az ablakokat; csak ezután kapcsoljuk be a klímát.
• A klímát ne 20–22 °C-ra állítsuk. A kinti hőmérsékletnél 5–7 fokkal hűvösebb belső tér rendszerint elegendő.
• Tisztítsuk a klíma és a hűtő szűrőit, hőleadó felületeit. A rossz légáramlás növeli a fogyasztást.
• Villanybojlernél állítsunk ésszerű vízhőmérsékletet, szigeteljük a melegvízcsöveket, és szüntessük meg a csöpögést: minden elvesző meleg víz egyszerre víz- és energiaveszteség.
• Ruhaszárítógép helyett, amikor lehet, szárítsunk levegőn.
• A mosást 30–40 °C-on végezzük; a legtöbb energia a víz felmelegítésére megy el.
• Vízforralóban csak annyi vizet melegítsünk, amennyire szükség van.
• Főzéskor használjunk fedőt, a lábas mérete illeszkedjen a főzőzónához.
• A régi izzókat cseréljük LED-re, de a még működő korszerű gépeket pusztán kis fogyasztáskülönbség miatt nem feltétlenül érdemes lecserélni.
• Kapcsolható elosztóval állítsuk le azokat a készülékcsoportokat, amelyek tartósan készenléti állapotban maradnak.
• Mérőkonnektorral néhány nap alatt kideríthető, melyik régi hűtő, fagyasztó vagy egyéb gép fogyaszt indokolatlanul sokat.
Ne a lakást hűtsük, hanem előbb a felmelegedést akadályozzuk meg
A klímaberendezés fogyasztását életmódváltással lehet a legjobban mérsékelni.
• Nyáron reggel, még a meleg előtt zárjuk be az ablakokat.
• A napos oldalon kívülről árnyékoljunk: redőnnyel, zsalugáterrel, napvitorlával, lombhullató fával vagy futónövénnyel. A belső függöny már csak a szobába bejutott hőt fogja fel.
• Éjjel és hajnalban kereszthuzattal hűtsük vissza az épületet.
• Ventilátorral ugyanaz a szoba 2–3 fokkal hűvösebbnek érződik, miközben a fogyasztása töredéke a klímáénak.
• Klíma mellett az ablakok legyenek zárva, a szűrők pedig tiszták.
• Hűvösebb napokon ne automatikusan kapcsoljon be a klíma: előbb használjuk ki a természetes szellőzést.
A fontos életformaváltás az, hogy nyáron ne egész nap azonos hőmérsékletű belső világot próbáljunk fenntartani. A lakás működése igazodjon a napszakhoz: hajnalban hőleadás, nappal bezárás és árnyékolás, este újbóli szellőzés.
A lakás ne működjön akkor is teljes erővel, amikor nincs benne senki
• Elinduláskor legyen egy rövid „energiakör”: világítás, klíma, ventilátor, főzőlap, audiovizuális eszközök ellenőrzése.
• A számítógép és monitor hosszabb szünetben alvó üzemmódba vagy kikapcsolt állapotba kerüljön.
• A televízió, erősítő, játékkonzol és egyéb eszközök kapcsolható elosztóra kerülhetnek.
• A vendégszobát, műhelyt vagy ritkán használt épületrészt ne temperáljuk úgy, mint a nappalit.
• Az elektromos törölközőszárító, padlófűtés és fűtött tükör ne működjön állandóan.
• Nyaralás előtt ne csak a lámpákat kapcsoljuk le: vizsgáljuk végig a bojlert, klímát, hűtőket, szivattyúkat és időzítőket is.
A készenléti fogyasztás csökkentése hasznos, de nem szabad túlértékelni: egy rosszul működő medenceszivattyú vagy villanybojler többet pazarolhat, mint a lakás összes telefontöltője együtt.
A meleg vizet is áramként kell látni
Villanybojleres háztartásban a hosszú zuhany egyszerre jelent víz- és áramfogyasztást.
• Rövidebb zuhany és víztakarékos zuhanyfej.
• A bojler hőmérséklete ne legyen szükségtelenül magas; ugyanakkor a baktériumveszély miatt tartósan túl alacsonyra sem szabad állítani. A pontos beállítás a bojler rendszerétől függ.
• A melegvízcsöveket szigeteljük.
• A csöpögő melegvizes csapot azonnal javítsuk meg.
• Kis mennyiségű vízhez ne engedjük sokáig a meleg vizet: kézmosáshoz gyakran elegendő a hideg vagy langyos víz.
• Ha sokáig kell folyatni, mire megérkezik a meleg víz, a csővezeték kialakításán is érdemes változtatni.
• Hosszabb távollétkor a bojler ne tartson fölöslegesen melegen egy teljes tartály vizet; a visszakapcsolásnál azonban megfelelő felfűtés szükséges.
Ne mossunk és szárítsunk megszokásból
Az egyik fontos változás annak újragondolása, hogy mi számít valóban szennyes ruhának.
• Egy rövid ideig viselt felsőruhát szellőztessünk ki, ne automatikusan mossuk ki.
• A gépet csak megfelelő töltöttséggel indítsuk el.
• Általános mosáshoz rendszerint elegendő a 30–40 °C.
• Az előmosást csak erősen szennyezett ruhánál használjuk.
• Napon vagy levegőn szárítsunk. A szárítógép a háztartás egyik nagy fogyasztója.
• Centrifugáljunk megfelelő fordulaton, ha mégis gépi szárítás következik.
• A vasalást csökkentsük: a ruhát kirázva, megfelelően kiteregetve sok darab vasalás nélkül is használható.
• A tiszta, de gyűrött ruha miatt ne induljon külön szárító- vagy frissítőprogram.
A konyhában az egész folyamatot szervezzük át
Nemcsak az számít, milyen készüléket használunk, hanem az is, hogy egyszerre mennyi ételt készítünk.
• Főzzünk egyszerre két-három étkezésre, majd adagokban melegítsük vissza.
• Használjunk fedőt; azonos étel így lényegesen gyorsabban elkészül.
• A lábas mérete illeszkedjen a főzőlaphoz.
• Vizet vízforralóban melegítsünk, de csak annyit, amennyi szükséges.
• Egy-két adag melegítéséhez ne kapcsoljuk be a nagy sütőt.
• A sütőt ne melegítsük elő automatikusan, csak ha az étel valóban megkívánja.
• Használjuk ki a sütő teljes kapacitását: egyszerre készítsünk több fogást.
• A sütés vége előtt néhány perccel kikapcsolhatjuk a készüléket, és felhasználhatjuk a maradékhőt.
• A sütőajtót ne nyitogassuk.
• A kuktafazék hüvelyeseknél és hosszú főzést igénylő ételeknél jelentős energiát takaríthat meg.
• A hűtött ételt ne feltétlenül jéghidegen tegyük a sütőbe, de romlandó ételt élelmiszer-biztonsági okból ne hagyjunk hosszasan szobahőmérsékleten.
Kevesebb hűtött tér, kevesebb fogyasztás
Sok háztartásban több hűtő és fagyasztó működik, mint amennyire valóban szükség van.
• Gondoljuk át, kell-e a második hűtő vagy a félig üres fagyasztóláda.
• A ritkán használt italhűtőt ne üzemeltessük egész évben.
• A hűtő 4–5 °C, a fagyasztó körülbelül –18 °C mellett megfelelően működik; a további hűtés több energiát fogyaszt.
• Meleg ételt ne tegyünk azonnal a hűtőbe, de ne is hagyjuk veszélyesen hosszú ideig kint.
• A fagyasztott ételt a hűtőben olvasszuk fel: közben segít annak hűtésében.
• A hátoldali hőleadó felület legyen tiszta és szellőző.
• Ellenőrizzük az ajtótömítést.
• A hűtő ne álljon sütő, radiátor vagy napsütötte ablak mellett.
• Nyaralóban, időszakosan használt házban ne működjön üres hűtő egész télen.
A kertet ne gépekkel tartsuk folyamatosan „tökéletesen”
Az alacsony energiaigényű kert kevésbé szabályozott, de ökológiailag gazdagabb is.
• Ritkábban nyírjunk füvet, és hagyjuk magasabbra nőni.
• Kis területen használjunk kézi szerszámokat.
• Lombfúvó helyett gereblyét; motoros szegélynyíró helyett kézi eszközt, ahol ez életszerű.
• Az öntözést gravitációs esővíztartályból vagy kis teljesítményű, időzített szivattyúval végezzük.
• Ne járassuk az öntözőszivattyút hosszasan a rosszul beállított szórófejek miatt.
• Kerti és homlokzati díszvilágítás ne égjen egész éjszaka. Időkapcsolóval késő este kapcsoljon le.
• A biztonsági lámpa legyen jól irányított és mozgásérzékelős.
• Robotfűnyíró helyett részben kaszált, részben természetközelibb kertet is kialakíthatunk.
A medence ne legyen folyamatosan működő gép
Kertvárosi házaknál a medence szivattyúja és fűtése akár meghatározó fogyasztó lehet.
• A medencét mindig takarjuk le, amikor nem használjuk. Ez egyszerre csökkenti a párolgást, a hőveszteséget és a szűrési igényt.
• A keringetőszivattyú ne működjön automatikusan napi 24 órában.
• A működési időt a vízminőség tényleges ellenőrzése alapján állítsuk be.
• A szűrőt tisztítsuk, mert az eltömődés növeli a szivattyú terhelését.
• Változtatható fordulatszámú szivattyút lehetőleg alacsonyabb teljesítményen, hosszabban járassunk; ez rendszerint gazdaságosabb, mint rövid ideig teljes fordulaton.
• A medencefűt, ha nem elengedhetetlen, és ne fűtsünk, főleg amikor nem használjuk.
• A világítást csak használatkor kapcsoljuk fel.
• Szezonon kívül az egész rendszert szakszerűen állítsuk le.
Medencék
A magánmedence jelentős víz- és energiafogyasztó, nem szükséges minden évben újratölteni.
• Használjunk medencetakarót. Ez akár 50–90%-kal mérsékelheti a párolgást, csökkenti a lehűlést és a szennyeződést is.
• Ne töltsük színültig: a fröcskölés és a visszamosás így sokkal több vizet visz el.
• Rendszeresen ellenőrizzük a szivárgást. Ha kikapcsolt rendszer és letakart medence mellett is feltűnően csökken a vízszint, nem biztos, hogy párolgásról van szó.
• A vizet megfelelő kezeléssel több szezonon át meg lehet tartani; a teljes éves leeresztés általában nem szükséges.
• A szűrőt ne működtessük automatikusan egész nap. A szükséges keringetési idő a medence méretétől, használatától és a szivattyútól függ.
• A változtatható fordulatszámú szivattyú alacsonyabb fokozaton lényegesen kevesebb áramot fogyaszt.
• A homokszűrő visszamosását csak indokolt nyomáskülönbségnél végezzük, ne megszokásból.
• Ha fűtjük a medencét, első beruházásként ne nagyobb fűtést, hanem jobb takarást válasszunk. De azért inkább ne válasszuk a fűtést.
• A leeresztett, klóros vagy sós vizet nem szabad közvetlenül növényekre, élővízbe vagy közterületre engedni. Elhelyezése a vízkezelés módjától és a helyi előírásoktól függ.
Változtassuk meg az időzítést
Ha van napelem, a nagyobb fogyasztókat – mosógép, mosogatógép, bojler, szivattyú – lehetőség szerint a nappali termelési időszakra érdemes időzíteni. Ettől önmagában nem feltétlenül lesz kisebb a fogyasztás, de több saját termelésű áram használható fel helyben.
A gépeket azonban ne működtessük felügyelet nélkül akkor, ha ezt a gyártó vagy a tűzvédelmi körülmények nem teszik biztonságossá.
10. Tegyük láthatóvá a fogyasztást
Az áram láthatatlan, ezért könnyű rosszul megbecsülni, mi fogyaszt sokat.
• Havonta, lehetőleg hetente olvassuk le a mérőt.
• Egy konnektoros fogyasztásmérővel külön mérjük meg a hűtőt, fagyasztót, számítógépet és szivattyúkat.
• Jegyezzük fel, mi változott a háztartásban.
• Ne csak a havi számlát, hanem a napi kilowattóra-fogyasztást figyeljük.
• Ha éjszaka minden szokásos fogyasztót kikapcsolunk, az alapfogyasztásból kiderülhet, működik-e fölöslegesen valami.
Egy egyszerű hétvégi próba sokat mond: két órára kapcsoljunk ki minden nem létfontosságú fogyasztót, majd nézzük meg a mérőt. Ezután egyenként kapcsoljuk vissza a hűtőt, bojlert, szivattyúkat és elektronikai csoportokat.
Az energiatakarékos életforma lényege!!!
Nem az, hogy sötétben üljünk, hideg vízben fürödjünk és minden apró fogyasztás miatt szorongjunk. Hanem hogy:
• ne tartsunk fenn üres tereket;
• ne hűtsünk és fűtsünk a külső körülményektől függetlenül;
• ne mossunk félig üres géppel;
• ne melegítsünk fölösleges vizet;
• ne működtessünk szivattyúkat megszokásból;
• ne használjunk gépet olyan munkára, amelyet az árnyék, a levegő, a gravitáció vagy az idő is elvégez.
Változtass! Sok múlik rajtad. És add tovább!!!
