A nagykőrösi kékfestő műhely története

A Vladár-féle kékfestő műhely az Encsi utcában állt, amit elbontottak és a szentendrei skanzenben építették fel.

A nagykőrösi kékfestő műhely története

Eredeti helyszín: Nagykőrösön, az Encsi utca 30. szám alatt működött a kékfestő üzem. Családi örökség: A több generációs kelmefestő és kékfestő család iratai és története fontos helyi ipartörténeti emlék. Áthelyezés: Az eredeti épület berendezéseivel együtt a Szentendrei Skanzenbe került át, ahol bemutatják a hagyományos alföldi mezővárosok iparosainak életét és munkáját.Műemlék: Az eredeti nagykőrösi helyszín (Encsi utca) ipari műemléki védettséget élvez.

kép forrása

Nagykőrösi kékfestő műhely udvara a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, a Skanzenben

forrás

Így néz ki a kékfestőműhelyek világa egy ismeretterjesztő kisfilmen keresztül:

MNÉK - 2 . rész - Nagykőrösi kékfestőműhely

Kékfestőműhely, múzeum

azonosító:

7159

törzsszám:

8883

szélesség (lat):

N 47° 1,870'

hosszúság (lon):

E 19° 47,343'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Ipari műemlék

eredeti főtípus:

feldolgozó ipar

eredeti típus:

textilipari üzem

eredeti altípus:

kékfestő üzem

megye:

Pest

helység:

Nagykőrös

cím:

Encsi u. 30 .

helyrajzi szám:

4594/1

település KSH kódja:

19716

földhivatal:

Nagykőrös Körzeti Földhivatal

rövid leírás:

Arany János múzeum, volt kékfestőműhely, népi.

2009.10.23 14:47 carmin állapot: 5 - koordináta: N 47° 1,871' E 19° 47,331' - pont: 3

***

Egy több generációs kelmefestő család levéltárban őrzött iratai.

Amikor a filmet megnéztem rádöbbentem, hogy a nagykőrösi kékfestőkre vonatkozóan még nem történt kutatás a nagykőrösi levéltárban.

[https://www.youtube.com/watch?v=OrHZ2JOKszA&feature=share...]

Elővettem Takács Béla: Nagy-Kőrösi kalauz (1900-ban jelent meg) című lakásnyilvántartó könyvét és megnéztem ebben az évben hány Vladár nevű család élt városunkban. Több nevet is találtam de ami fontos, hogy közülük Boldizsár, Kálmán és Lajos neve mellett szerepel a mesterségük is (festő, ruhafestő). Tehát 1900-ban már hárman is űzték ezt az ipart a családból. A kötetben Vladár Lajos hirdetése is megtalálható, ahol a cégalapítás éve 1891.

A következő lépés az iparlajstrom áttekintése volt. Itt 1905-ben találtam egy bejegyzést: Vladár József kékfestőre vonatkozóan.

Vladár Gyula 1918. évi munkakönyve alapján, elképzelhetjük hogy is nézhetett ki, hiszen a könyv tartalmazza a személyleírását, illetve a munkaadók nevét.

1921-ben ifj. Vladár Lajos kér iparengedélyt.

Egy 1933. évi Nagykőrösi Ipartestület által kiállított irat igazolja, hogy Vladár Gyula szakképzettsége megfelelő az ipar gyakorlásához.

özv. Vladár Lajosné iparbővítési engedélyt kér, fehérneműtisztításra.

Vladár József 1950. január 1-től iparának szüneteltetését kéri,1950. június 1-től pedig a folytatását.

1957. évi kelmefestő iparosok felsorolásában Vladár Gyula és Vladár József neve szerepel.

1970-ben Vladár József kelmefestő iparáról lemond.

A kékfestő, kelmefestő, ruhafestő, műfestő mesterség apáról, fiúra, illetve az özvegyre szállt. A mesterséget kibővítették az évek során vegytisztítással fehérneműtisztítással is.

A kékfestő műhely már 1900-ban is az Encsi utcában volt. Innen szállították el az épülettel együtt 1995-ben Szentendrére, ahol a mai napig megcsodálhatjuk egy nagykőrösi kékfestő dinasztia által felépített műhely berendezéseit.

Természetesen ezek az iratok csak töredékei a Vladár család életútját bemutató levéltárban őrzött dokumentumoknak.

A családtörténet kutatásra azonban jó példa, hogy milyen irategyüttesekből lehet adatokat gyűjteni a levéltárban.

Levéltári forrás: MNL-PML V.276 Nagykőrös város polgármesterének iratai (1905. évi iparlajstrom, 2333/1933,VII.54/1921, 2332/1933.

XXIII,532. Nagykőrösi Városi Tanács VB Ipari és Kereskedelmi Oszt. ir. 9117/9/1950, 9117/45/1950, 17596/1970.

Takács Béla: Nagy-Kőrösi kalauz

Szeretném megköszönni Zakar József ceglédi pedagógusnak, hogy felhívta figyelmemet a filmre.

forrás