Szinte biztosan túlreagáljuk a koronavírus Omicron variánsának hatásait - Prof. Carl Heneghan, az Oxfordi Egyetem Bizonyítékokon Alapuló OrvosTudományi Központjának (Centre for Evidence-based Medicine) igazgatója.
"Már két éve vagyunk a COVID-19 világjárványban, de még mindig nem határoztuk meg a megfelelő módszert a koronavírus legyőzésére. A közelmúltban megjelent a vírus Omicron variánsa, és fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy megfelelően reagálunk-e erre.
Kutatási bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a 2020-as évig alig került szóba az „aggodalomra okot adó variánsok” fogalma. Azonban tavaly év végén, amikor az alfa variáns megérkezett, a politikai döntéshozók iránymutatásokat dolgoztak ki és bizottságokat állítottak fel, amelyek konszenzussal „aggodalomra okot adó variánsokat” határoztak meg a globális megbetegedésekkel összefüggő hatalmas mennyiségű adatmennyiség alapján.
Tudósok, szakemberek felmérései alapján az alfa variáns nagyjából 1,75-ször gyorsabban terjedt, mint a már korábban is ismert változat. A koronavírus jelentőségét felismerve az alfa variánson kívül több változatot is meghatároztak, mint a béta és gamma variánsok. Idén májusban megjelent a delta variáns, amely még agresszívebben terjed, mint bármelyik korábbi vírus, illetve vírusmutáció. A CDC jelentése szerint „több, mint kétszer olyan fertőző, mint a korábbi változatok”.
Novemberben az Omicron variáns felkerült az Egészségügyi Világszervezet „aggodalomra okot adó variánsok” nevű listájára a megnövekedett terjedési képessége miatt, ez a változat kétszer gyorsabban terjed, mint a delta variáns. Előrejelzések szerint az Egyesült Királyságban a napi koronavírus megbetegedések száma el fogja érni a napi egymilliós mennyiséget a karácsonyi-újévi időszakban.
A koronavírus változásai azonban önmagukban nem adnak magyarázatot az Omicron variáns terjedési intenzitásának többszörös növekedésére az eredeti alfa variánshoz viszonyítva. Angelique Coetzee dél-afrikai orvos, aki felhívta a világ figyelmét az Omicron variánsra, azt mondta, hogy „hatalmas szakadék” van „a tudomány és aközött, ami valójában történik”. Ezzel az állítással könnyen egyet tudunk érteni.
A jelenlegi tudományos értelmezés ezzel kapcsolatban túl elnagyolt és leegyszerűsítő, minimális időráfordítás után egyértelműnek tűnő állításokat, megfellebbezhetetlen igazságokat állapítanak meg. Az adatok elemzése túlságosan magabiztos, és pesszimista előrejelzések születnek arról, hogy mi fog történni a jövőben. A tudományos életben és a politikában tapasztalható kapkodás arra világít rá, hogy elveszítettük az analitikus gondolkodás képességét.
A Public Health England jelentései arról tájékoztatnak bennünket, hogy a megbetegedések számának növekedése bizonyos értelemben aggodalomra adhat okot, és nem „a könnyebbé váló megfertőzhetőség számlájára írható”. Az időjárás, a hőmérséklet, a viselkedésünk, egyéb társ-kórokozók jelenléte – mindez befolyásolja a légúti kórokozók számának növekedését, illetve csökkenését.
Az Omicron variánsra adott jelenlegi politikai válaszok arra utalnak, hogy figyelmen kívül hagyták az északi féltekén a légúti kórokozók számának téli időszakban történő növekedését. Más kórokozók is terjednek ebben az évszakban – a jelenlegi négy szezonális koronavírus általában január és március között tetőzik. A közvélemény számára gyakorlatilag ismeretlen ágensek is nagyobb mértékben terjednek, ahogy ez minden évben megtörténik. Hozzájárulnak a téli köhögések és megfázások számának növekedéséhez, ami jelentősen megnöveli a megbetegedések számát, esetenként a másodlagos szövődményeket, amelyek súlyos következményekkel járhatnak, és megnövekszik a nem tervezett kórházi felvételek száma.
A koronavírus legújabb hullámának terjedése tehát nem meglepő. Ami váratlan, az a társadalom erre adott válaszreakciója. A dél-afrikai adatok kevesebb intenzív ellátásban részesülő betegről, kevésbé súlyos betegségekről és rövidebb kórházi tartózkodásról számolnak be. Úgy tűnik azonban, hogy ezek egyike sem jut el az Egyesült Királyság felelős pozícióban lévő döntéshozó személyeihez. Mivel nem sikerült megfelelő tervet készíteni a COVID megbetegedések, és más légúti kórokozók elkerülhetetlen növekedésének kezelésére, a politikai döntéshozók most figyelmen kívül hagyják a valós adatokat, és a korlátozások újbóli bevezetését tervezik. Ez a szűklátókörűség nagyrészt az influenza vírussal kapcsolatban utóbbi 30 évben tett intézkedések során átélt tapasztalatoknak köszönhető.
Túlságosan egyszerű lenne a jelenlegi kapacitás-hiányt és a felkészületlenséggel kapcsolatos problémákat egy új változat megjelenésére ráfogni, és a strukturális gondolkodás hiányával magyarázni. A túlzottan pesszimista modellek elvonják a figyelmet az aktuális problémákról, és az általuk okozott társadalmi zavarok inkább súlyosbítják a társadalom egészségi és jóléti problémáit, nem pedig enyhítik azokat.
Létfontosságú, hogy a problémákat intelligens módon oldjuk meg, világosan gondolkodjunk, és szilárd bizonyítékokra alapozzuk intézkedéseinket. Ha nem vagyunk elég körültekintőek, a légúti kórokozók számának előrelátható növekedése miatt a végeláthatatlan korlátozások időszaka köszönt ránk."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése