Anyák

 💐”Vannak anyák, akik vasalnak. Élére a pólót, háromba a nadrágot, kettőbe a konyharuhát, gombócba csavarják a zoknit. Főznek. Levest a nagylábasban, főzeléket a kis pöttyösben. Szednek még, mert olyan sovány vagy. Csomagolnak. Kérik majd vissza a műanyag dobozt. Rendet raknak a ruhás szekrényben. Átültetik a virágot. Órákig bóklásznak a fűszálak között az unokákkal. Soha nem mondják, hogy fáradtak. Továbbvisznek vagy teremtenek. Bizonyítanak. Minden pontos.

Vannak anyák, akik ott vannak. Meghallgatnak, figyelnek, reagálnak. Ölelnek. Vigasztalnak. Érte mennek és elviszik, érte mennek és hazahozzák. Pizzát rendelnek. Megvédenek. Máshogy csinálják. Minden könnyed.

Vannak anyák, akik azt hiszik, rosszul csinálják. Mert nem olyan a vasalt ruha, mert nem olyan a rántás, mert rumlis a kert, mert nincs kész a házi. Mert mindig rohanás, mert valami biztosan otthon marad, mert hangosabb lett a szó, mert rövidebb az ölelés, mert kevesebb a türelem. Hullámzás, mindig vissza a középpontba. Minden igazi.

Vannak anyák, akik küzdenek. Sok gyerekkel, hangzavarban. Magukról lemondva próbálnak megadni mindent. Rendszereznek, logisztikáznak, szerveznek, kiviteleznek, levegőért kapkodnak. Minden bűntudat.

Vannak anyák, akik úgy anyák, hogy még nincs gyerekük. Mások úgy, hogy más gyerekét nevelik. Minden alázat.

Vannak anyák, akik bántalmazók. Őket is bántotta az anyjuk. Talán próbálnak másmilyenek lenni, talán nem. Jó lenne, ha próbálnának. Minden védekezés.

Vannak anyák, akik nincsenek, nem is voltak. Álmokban léteznek csak, elképzelt illattal, elképzelt hanggal, elképzelt simogatással. Lehet, hogy léteznek, de inkább csak vannak. Nem várnak. Nem keresnek. Nem hiányoznak. Mégis minden hiányérzet.

Vannak anyák, akik nincsenek, de voltak. Emlékekben léteznek csak. Az emlékekben van, amit máshogy csinálnak, van, amit ugyanúgy. Benne vannak szép emlékekben és kevésbé szépekben is. Vannak köztük olyanok, akik főztek és vasaltak. Vannak, akik ott voltak és vannak, akik azt hitték, rosszul csinálják. Vannak köztük olyanok, akik rosszul csinálták. Vannak, akik küzdöttek. Minden emlék.

Vannak, akik csak úgy anyák. Főznek is, nem is, ott is vannak, nem is. Rosszul is csinálják, nem is. Hisznek is magukban, nem is. Fáradtak is, nem is. Küzdenek, sodródnak, megadnak. Vannak gyerekkel és vannak gyerek nélkül anyák. Vannak, akiket bántottak, de nem bántanak. Vannak, akik máshogy csinálják. Vannak, akik akarják, de még nem tudják. 

Vannak anyák. 

Mindenfélék. 

És van tőlük a világ."

(Kőváry Anett)

Azt hiszem, ennél szebben nem lehet leírni, hogy milyen sokfélék is valójában az Anyák.

Aki szült. És aki még nem. Aki sosem ölelhette magához a gyermekét. Aki ölelte, de elvesztette. Akinek gyermeke a szívében született meg. Aki a más gyermekét sajátjaként neveli, amíg nem talál szerető családot neki. Aki boldog, mert együtt lehet az Anyukájával, a Nagymamájával. Aki szomorú, mert az Édesanyját már nem ölelheti...  

Isten éltessen minden Édesanyát ezen és az összes vasárnapon! 🤍

forrás