G.Nagy Éva: Hála ima a unokákért…
Lehet,
hogy majd többször éled át
a Születés misztériumát.
De minden alkalommal,
átélve e teremtő Isteni csodát,
lélekben térdre borulva
számtalan örömkönnyet hullajtva,
némán zokogod érte hálaimád.
Lehet,
hogy még többször élem át,
de szívem türelmetlen-sürgetőn kitárva,
várva időtlen-időkön át,
egy új unoka érkezését e világra.
S megpillantván, lélekben térdre borulva,
örömkönnyeim földre hullajtva,
némán zokogom érte hálaimám.
Szívemben nincsen más,
csak ez a parányi kis csoda.
Nem kell többé a világon semmi más,
nem vágyok sehova.
Szemem nem lát túl
e picinyke pihés-kis kobakon,
parányi kezeken, parányi lábakon.
Csücsörgő ajkának nyöszörgő dallamán,
semmihez nem fogható csecsemő-illatán.
Hálaimám zeng az égig,
s nem csak e picinyke lélekért,
hallgasd meg óh, Istenem, hallgasd az egész családért!
Hálám semmihez nem fogható,
amiért e kicsike-óriás csodát,
szerető karokkal várta e szép család.
Hálaimám hallgasd meg, óh, Istenem,
amiért e kicsike-óriás csodát,
már háromszor adtad meg énnekem!
Nagy örömünkre ma délben megszületett Panna, a harmadik unokánk.
Egy újabb unoka születése csodálatos ajándék az élettől.
Egy újabb apró kis csoda, akiért végtelen hálások vagyunk .
Baba-mama jól vannak, apuka pedig nagyon boldog, mint ahogy mi, mama és papa is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése