MEGGYESI ÉVA: Ne akkor hozz nekem viragot
Ne akkor hozz nekem
virágot
Mikor végleg
elmegyek!
Ott már vöröslő rózsák
nem nyíllnak.Elhalnak
velem.
Hiába ontasz majd
könnyet,
akkor már nem fáj nekem.
Csak csönd lesz, s beterit
lágyan
az éjszaka sötét köpönye.
Ne akkor sírj mikor késő,
Ott már nem látom
könnyedet!
Ott már csak hűsítő
harmat
lesz, mi siromra pereg.
Ne akkor jöjj mikor késő,
Ott már nem hallom
léptedet!
Most jöjj, amikor várlak,
s titokban érted reszketek!
Ne akkor mond, hogy
szerettél!
Most mond míg itt
vagyok veled!
Hisz oly gyorsan múlik az
élet,
mint a leperegő
homokszemek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése