Aranyszívű anyám
Mikor anyám szemében könnycseppeket láttam,
éreztem, hogy szívemben éles késszúrás van,
hisz engem is megsebzett az a keservvel telt tény,
hogy anyám is egy egyszerű sebezhető lény.
Ki magába fojtja könnyeit, hogy meg ne lássák mások,
mily nagyon megviselik azok a megaláztatások,
melyek érző lelkét sértik, s melyek aranyszívét bántják,
azt a szívet, amire csak a Jóisten hoz áldást.
Ma már nem fáj jó anyámnak szíve, s lelke mélye,
ma már nem önti el arcát a könnyek melegsége,
mert vigyázója Isten lett, aki majd két karjával védi,
ha látja, hogy szép lelkét a szomorúság vérzi.
Kun Magdolna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése